https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2022-04-04
Elmélkedés:
Zsuzsannának a történetét nem véletlenül olvastatja fel az egyház éppen húsvétra készülve közvetlenül a szenvedés hetének megelőző időszakában úgy is mondhatnám, hogy nagyhetet megelőző időszakban, merthogy Zsuzsannának a története igazából Krisztusra mutat. Zsuzsannát ártatlanul vádolják meg ugyanúgy, ahogy az Úr Jézust. A két olvasmány között, a közös pont az a tanúságtétel.
Zsuzsannának a vádlói tanúságot akarnak tenni az igazság mellett, azonban emberi módon ítélnek meg, igazából nem az igazságot, nem az Isten szerinti igazságot akarják felszínre hozni, hanem a saját igazságukat és ezzel a saját bűnüket akarták palástolni.
Dánielnek az ifjúnak adatott meg az az isteni bölcsesség, hogy leleplezze a hamis tanúságtételőket és ugyanígy az Úr Jézus is nem csupán önmaga tesz tanúságot önmagáról mint ember, hanem ott van vele az Isten, az Atya. Kedves testvérek, ez a mi tanúságtételünk is. Amikor tanúskodunk a hitünk mellett, tanúskodunk Jézus Krisztusról, akkor megkapjuk azt az isteni bölcsességet, hogy ne a mi szemszögünkből tanúskodjunk csupán, hanem úgy ahogy a jó Isten kinyilatkoztatta önmagát, azt adjuk tovább. Nincs más út az Istenhez, mint Jézus Krisztus és ez rávilágít arra is, hogy legyen helyes a szentek tisztelete az egyházban. Kérhetjük a szenteknek a közbenjárását, azok között is elsősorban a Szűzanyának a közbenjárását, azonban hogyha helyes a szentek iránti tiszteletünk és talán ez meg is mutatja, hogy helyes-e a szentek iránti tiszteletünk, hogy azoknak az élete mindig krisztusról beszél és ha hozzájuk fordulunk is akkor krisztushoz vezetnek el bennünket.