Boldog Duns Scotus János Skóciában született. Tizenöt éves korában lép be a ferences rendbe, és 1291- ben szentelik pappá. Tanulmányait Oxfordban, majd Párizsban végzi, ahol 1296 óta tanít. 1303-ban el kell hagynia Párizst, mert nem írta alá Szép Fülöp zsinathoz szóló fellebbezését VIII. Bonifác pápa ellen. 1304-ben visszatér Párizsba. 1308-ban Kölnbe helyezik, ahol pár hónapos tanárkodás után meghal. Sírját évszázadokon keresztül nagy tiszteletben tartják. II. János Pál 1993-ban avatja boldoggá.
„Mindazon szerzetesrendek körül, melyek a XIV. század elején harcra keltek a mi szűz Anyánk Szeplőtelen Fogantatásáért, kitűnik Szent Ferenc rendje, mert a Scotus által kibontott zászló alatt mindenkinél jobban védelmére keltek e tannak; amiért a következő századokban annyi üldözést kellett szenvedniök, annyi vitát megküzdeniök, hogy eltekintve egyéb érdemeiktől, az így szerzett győzelmük folytán is tiszteletre méltóvá tették magukat a katolikus világ előtt.” (Strozzi egyháztörténész véleménye.)” (Strozzi egyháztörténész véleménye.)
Imádság:
Istenünk, te Boldog Duns Scotus Jánost, a Szeplőtelen Fogantatás hittudóst kiváló értelemmel és életszentséggel tüntetted ki. Közbenjárására add meg nekünk is, hogy ugyanazt a tanítást hűségesen megtartsuk, és életünkkel megvalljuk. A mi Urunk Jézus Krisztus által.
Forrás: https://www.ferencesek.hu/ferences-emleknap-boldog-duns-scotus-janos-egyhaztanito-november-8/