† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Szeresd az Urat, a te Istenedet, és felebarátodat, mint saját magadat.
Abban az időben: Amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek és egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki: „Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?” Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták.”
Ezek az evangélium igéi.
Mt 22,34-40
Az Úr Jézus a mai evangéliumi szakasszal a farizeusoknak a szemléletét leplezi le.
Mit is? Azt, hogy a farizeusok nem kifejezetten az Istenben bíztak, hanem a törvény szigorú betartásával törekedtek tökéletességre, biztonságos életre. Nem az Istenben bíztak, hanem a törvénynek a megtartásában. Jobban bíztak a saját cselekedeteiknek az értékébe, mint magában az Istenben, mint abban, amit Isten értük, értünk tett. És ebbe a csapdába mi is bele eshetünk nagyon könnyen, hogy bizonyos cselekedetek elvégzésében jobban bízunk, mint az Istennek a szeretetében az irgalmában. Bizonyos cselekedeteket hajlandóak vagyunk megtenni, de élő Isten kapcsolatot nem vagyunk hajlandóak ápolni.
És az embernek az Isten iránti szeretete, az kimeríthetetlen. Ebbe a szeretetbe benne van egy új jövő. Hiszen a szeretet, amit az ember kifejezhet az Isten iránt, az olyan beteljesedés, ami nem ér véget, új felismeréseket, új kifejezéseket keress, új utakat. És nincs ez másképp a felebarát szeretettel sem.
Kedves testvérek, ti, aki éppen házasságban éltek, ti érzitek mennyire le kell ezt az új utat képezni a házasságban, új utat keresni az Isten szeretetben, új felismerést, új kifejezést. Mennyire így van ez, két embernek a szeretet kapcsolatában is.
Az Isten iránti szeretetnek a jellemzője az, hogy – TELJES. Szeresd Uradat, Istenedet szíveddel, lelkeddel, elméddel, sőt más helyen még azt is olvassuk, hogy minden erőddel. Az Úr Jézus igazából a mai evangéliumban háromdimenziós szeretetről beszél. Ott van az Isten, a felebarát és önmagam. A második parancs is fontos, vagy éppen olyan fontos, mint az első, azonban nem lehet felcserélni a kettőt. A kettő az, nem fel cserélendő – sorrendben: Szeretem az Istent, mint egy édesapát, szeretem az Istent, mint gyermeke és ebből a szeretetből képes leszek a másik személyt szeretni, mint felebarátot, vagyis a másik személyben felismerem a testvért. És mi lehet fontosabb akarata az Istennek vagy fontosabb szándéka az Istennek mint, hogy szeressük Őt és szeressük felebarátunkat, mint önmagunkat. Szeretni az Istent, teljes szívünkből és sóvárogni utána. És a felebaráti szeretet az nagyon gyakorlatias ebben a kontextusban, hiszen szeretni a felebarátot annyit jelent, hogy amikor ő örül, akkor vele örülök, amikor bajban van, amikor szomorú, akkor mellé állok úgy, mintha ezek a dolgok velem történnének.
Kedves testvérek, nem könnyű időszakot élünk meg a járvány miatt. Változnak az előírások, hol szabad, hol nem szabad, mehet iskolába, nem mehet óvodába, mehetünk dolgozni, nem mehetünk, ki mehetünk, nem mehetünk, maszkot kell viselni több felé. Változnak az előírások, néha azt sem tudjuk, hogy melyik van érvénybe. De nem csak a járvány terjed, hanem ezzel együtt mi lelkileg megterhelődünk. A közösségeink megterhelődnek lelkileg és hogyha szunnyadóban volt valami konfliktushelyzet egy-egy közösségbe, akkor ez a járvány időszak ki provokálja ezt a konfliktust, felszínre hozza és ezért szükség van arra, hogy lelkileg is erősödjünk, ne csak az immunrendszerünket erősítsük, hanem a lelkünket is azért, hogy a tartásunk, az megmaradjon.
És ebben kiválóan segít a szeretet parancsa: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Szeresd felebarátodat, mint saját magadat.” Ámen