Mi az, ami bennünket lázba hoz? Mi az, az én egyéni életemben, amiért én lelkesedni tudok? Talán mindannyiunknak az életében vannak ilyen dolgok. Az Úr Jézus, az ő hivatásáért lelkesedett, az ő hivatástudata az Úrjézust lázba, tűzbe hozta. „Az én eledelem az, hogy atyám akaratát teljesítsem” és ebből nem hagyott alább, még akkor sem amikor az Úr Jézus tudta, hogy mindez az ő életébe fog kerülni, őt ki fogják szolgáltatni, jól megkínozva keresztre fogják feszíteni. Nem hagyott belőle. Mi az, ami engem lelkesít a hétköznapokban? Ami ösztönöz arra, hogy reggel felkeljek és elkezdjem a napomat élni?

Hallottunk arról is az evangéliumban, hogy „nem békét jöttem hozni”. Ez a béke a szentírásban az egész valónkat, a harmóniát jelenti, az emberi életünknek a harmóniáját, a belső békét, amikor jól érzem magamat a testemben, kivagyok békülve Istennel, emberrel, önmagammal. És az első keresztények egészen a 300-as évekig, nagyon tűzbe tudták hozni a társadalmat annyira, hogy féltek tőlük. Talán ez a félelem nem is valós volt, de mégis megszemélyesítették, hogy a keresztények azok, akiktől félni kell, mert föl forgatják az életünket. És amikor az Úr Jézus erről a megoszlásról beszél apa-fia, lány-anya, meny-anyós megoszlás között, akkor igazából arról beszél, hogy bizony, aki őszintén követi a jóistent, az kő, szegletkő lesz maga is. Nem is annyira, mint Krisztus de krisztushoz hasonlóan, olyan kövek leszünk, amiben mások megbotlanak és ezért el akarják távolítani az istenest a társadalomból.

Mai napnak a szentje, második Szent János Pál pápa, ő tudott lelkesedni az ő hivatásáért.

Joggal lehet büszke rá a ő népe, az ő nemzete, a lengyel nép. „Totus tuus” – “egészen a tiéd” – volt a jelmondata, és ő ezt meg is élte – Egészen a tiéd vagyok Istenem! És hogy ez a békesség az életünkben helyreálljon, ahhoz kell legyen bennünk tűz.

És 2. János Pál-nak a mondata, amit újra és újra hallunk a fülünkbe „Ne féljetek!” – „Non abbiate paura!”. Ha visszanézzük a boldoggá avatását, amikor leleplezték az ő képét, a boldog avatási szertartásba, akkor a kórus énekelte, hogy „Non abbiate paura!” – „Ne féljetek!”, hanem nyissátok meg szíveteket Krisztus előtt azért, hogy tűzbe jöjjetek ti és tűzbe tudjátok hozni az egész világot.