Evangélium Szent Lukács könyvéből
„Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét mindennap és úgy kövessen. Mert aki életét meg akarja menteni, elveszíti. Aki meg elveszíti értem az életét, az megmenti. Mert mi haszna van belőle az embernek, ha megszerzi akár az egész világot is, de maga elpusztul vagy súlyos kárt szenved? Aki ugyanis szégyell engem és tanításomat, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd eljön a maga és az Atya, meg a szent angyalok dicsőségében”.
Lk 9, 23-26
Elmélkedés
Jézus követés – együtt élek vele, együtt zarándoklok vele, egyre jobban megismerni isten-emberi habitusát és azt magamra ölteni, látni és eltanulni következetességét, hogy minden helyzetben ragaszkodott Isten akaratához. A világban élek, amely körülvesz a maga adottságaival, a magam elemi ösztöneivel igen könnyen belesimulok. Ezért kell a tudatos ellentmondás, a megtagadás a világruházat helyet az Isten-ember habitusának magamra öltése. Aktívan keresni, kutatni, középpontba állítani Isten Országát és az ő akaratát, a többit nem kell keresni, hisz megadatik. Ez életstílus, folyamat…
Nem puszta hallgatója akarok lenni Jézusnak, hanem útra kelek vele… Jézus „új családjának” tagja leszek, amely úton van vele, ugyanakkor mélyebb Isten-ismeretet biztosít számomra. Testvérek! Igy leszünk – Szeráfi Atyánkhoz hasonlóan – Krisztus tökéletesebb képmásai, akikben Isten feltűnően nyilvánítja ki jelenlétét és arcát (vö. LG 50). Minnél nagyobb barátságra és bensőségességre törekszünk Jézussal, igyekezzünk megtudni, hogy miben tudunk még tökéletesebben ragaszkodni Isten akaratához.