Advent I. – Szerda: Mt 15, 29-37
A Mester együtt érez a tömeggel. Meghallgatja az emberek fájdalmát, átérzi és megosztja fájdalmaikat, gyógyít és vigasztal, lehetőséget biztosít az újjászületésre és a megtérésre. Mennyi kegyelem árad a szavaiból. Mennyi belső öröm. Két út áll az ember előtt az emberi szenvedést látva: vagy túl akar lépni, vagy enyhíteni akarja a fájdalmat, a szenvedést. Jézus arra kéri a tanítványait, hogy kövessék őt. Ebből világos számunkra is a kijelölt út: enyhíteni kell a fájdalmat a társadalomban. A keresztények harca ma nem a hódító háború, hanem jótékonysági művelet. Arra vagyunk hivatottak, hogy a szenvedők kezét megfogva, megosszuk a fájdalmaikat. Ferenc pápa, A hit világossága kezdetű enciklikájában írja: „A keresztény ember tudja, hogy a szenvedést nem lehet kiiktatni, de értelmet nyerhet, a szeretet tettévé válhat: ráhagyatkozás Isten kezére, aki nem hagy el minket, ezért a szenvedés időszaka a hitben és a szeretetben való növekedés ideje lehet”. Ebben a növekedésben segítsük egymást, tudva azt, hogy a csoda ott jön létre ahol szeretet van.
Urbán Erik OFM