Milyen edényben tárolják a szentmise bemutatásához szükséges ostyát? Na és a misebort? Hol vannak a papok liturgikus ruhái? Vállfán tartják őket, vagy hajtogatják? Hol öltözik át a pap? Meg tudja nézni magát egy tükörben, hogy nem áll-e ferdén rajta a stóla? Megkérdeztük. Megmondták. Olyan helyre látogatunk el, ahol nem járunk minden nap. Vendégségben Erik atyánál a Csíksomlyói Kegytemplom sekrestyéjében.

A Kegytemplom gyönyörű, tiszteletet ébresztő, csodálatos hely, szépséges falfestményeivel,  a Szűzanya csodatévő szobrával. Évente ezrek zarándokolnak el ide, hogy könyörögjenek Máriához, hogy lelkük megnyugvásra leljen.

Bár maga a templom szabadon látogatható, van egy helyiség, mely nincs nyitva folyamatosan a kíváncsi szemek előtt. Ez pedig a sekrestye.

De mire is való tulajdonképpen a sekrestye?

„Ez a templom előszobája, mely a szentélyre nyílik. Ez az a hely, ahol a szentmise, a különböző liturgiák előkészületei folynak“ – világosít fel Urbán Erik ferences rendi szerzetes, a kegytemplom igazgatója.

A sekrestye két ajtón át közelíthető meg, mindkettőn hat dombormű látható. A folyosóról nyílón Szent Ferenc életének állomásait formázták meg, a szentélybe vezetőn Csíksomlyó történetét fedezhetjük fel. Az első kép a pogánykori napimádást mutatja be, a következő a ferencesek letelepedését, majd jön a pünkösdi búcsú megfoganása 1567-ben, utána az 1661-es tatár betörés, amikor felégetik Csíkot, és az itt szolgáló szerzeteseket lefejezik. Következik a Kájoni nyomda megalapítása 1630-ban, és végül az utolsó képen láthatjuk, hogy a búcsújárás nem egyszeri alkalom volt, a hagyomány megmaradt.

A Csíksomlyói Kegytemplom sekrestyéje viszonylag nagy. Megvan a sajátos bútorzata, a fenti részben találhatók a kelyhek, a bor (egy műanyag flakonban), a szent olajak: a krizma, a betegek kenete, a keresztelendők olaja. A szerzetesrendeknél általában nagyobb a szekrény, ugyanis minden atyának megvan a saját kelyhe.

A fiókos részben egy egyszerű, zöld fedeles, hétköznapi műanyag dobozban tartják az ostyát, amit helyben, a kolostorban sütnek. A fiókokban vannak a stólák is, a főcelebráns miseruhát vesz, a koncelebráns (ha több pap misézik együtt) általában stólát.

Az akasztós, nagy szekrényekben tárolják a papok ruháit. Mármint nyilván nem a zoknikat, hanem a liturgikus ruhákat. Akad, ahol összehajtogatják, Somlyón vállfára helyezik. A liturgiának megfelelően különböző színű öltözetek léteznek: van fehér, zöld, piros, rózsaszín, lila, illetve aranyszínű. És igen: van egy kicsike tükör, amelyben a papok megnézhetik, hogy rendezett-e a külsejük, nem áll-e rajtuk rendetlenül a ruha.

A sekrestye az a hely, ahol a pap nem csak fizikailag, hanem lelkileg is készül a szentmisére.

„Színész ismerőseim kérdezték, hogy neked van-e elcsendesedési lehetőséged, mielőtt elkezdődik ez az Isten és ember előtti – úgymond – szent színjáték?  És igen, van, ez a hely pedig, amely megteremti ezt a lehetőséget, hogy elmélyüljek, a sekrestye“ – meséli Erik atya. „Bár ez nem szokott mindig csendes hely lenni“ – neveti el magát. A legtöbb templomban a sekrestye zárt hely, de Csíksomlyón, eléggé egyedülálló módon, gyerekmegőrzőként is funkcionál. Vasárnap, a szentmise előtt a babákat, kisebb gyerekeket itt szokták letenni a szülők. „Nagy élet van ilyenkor, sokszor az ajtót is be kell zárni a hangzavar miatt“ – árulja el mosolyogva Erik atya.  

Szintén sajátos, hogy a gyóntatószékek egy része is a sekrestyében található, ugyanis nem ez az általános, de Csíksomlyón így alakult. Lehet, ez a kommunizmusnak is köszönhető, hogy beszorult ide a gyóntatás. Természetesen gyóntatószék van a templomban, illetve a folyosókon is.

A helyiséget tavaly renoválták, a padlózat teljes egészében megújult. Egy része fa- burkolatot kapott, a másik része kő. „Ezt tudatosan terveztettük így, ugyanis mivel a gyerekek a földön játszanak, a kő túl hideg lenne, felfáznának, ezért döntöttünk a fa-padló mellett“ – mondja a templom igazgatója. Ugyanakkor a gyóntatószékek előtt praktikusabb a kő, hiszen ott nagyobb a járkálás, ezt pedig a kő jobban bírja, illetve tél idején könnyebb a takarítása.

A padlón hagyományos, székelyföldi, piros-fekete szövésű szőnyegeket láthatunk, bent a templomban is ezeket találhatjuk. Erik atya szerint ez a tradicionális textil is a ferences egyszerűséget tükrözi.

A modern idők szele itt is érezhető. Számos korszerű műszaki megoldás segíti a templom működtetését. Ma már nem kézzel húzzák a harangkötelet a barátok, hanem egy speciális, előre beprogramozható digitális óra, illetve szerkezet biztosítja a pontos harangszót.  Ám a kézi vezérlés is megmaradt, négy gomb szolgál arra, hogy ha rendkívüli harangozásra lenne szükség, egy kézmozdulattal megoldható legyen.

A templom világítását is a sekrestyéből kapcsolják, különböző alkalmakra más-más fényt használnak. A Szűzanya koszorúján levő égőcskéket is innen lehet meggyújtani.

Szintén meglepő egy méltóságteljes, szent helyen biztonsági rendszert látni, de Erik atya azt mondja, bizony szükség volt rá, hogy bekamerázzák a templomot, mert több tárgy eltűnt. A kamerák képét – többek között – a sekrestyében elhelyezett televíziók képernyőin lehet figyelemmel kísérni.

ehát a Csíksomlyói Kegytemplom sekrestyéje nem egy élettől elzárt, rideg helyiség. Gyerekzsivaj, a gyónásra várakozók, a testileg-lelkileg készülő szerzetesek mind-mind élettel töltik meg ezt az alig ismert, de mégis fontos helyet.

Fotó: Mihály László 

Megjelent: http://noileg.ro/kegytargyak-es-kisbabak-orzoje