Ma a zsúfolásig megtelt arad-belvárosi katolikus templomban 11 órakor kezdődött az aradi vértanúk emlékére megtartott szentmise, ahol a bal oldali padsorok előtt foglalt helyet a Kecskeméti Református Gimnázium 30, kerékpáron érkezett diákja és 12 kísérője, illetve a Hódmezővásárhelyről, ugyancsak kerékpárral érkezett 14 diák és kísérői. A jobb oldali padsorok előtt a Csiky Gergely Főgimnázium, a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceum diákjai, míg a mögöttük lévő első két padsorban az anyaországi és hazai magas rangú vendégek. A 12 katolikus, 4 református és 2 evangélikus-lutheránus lelkész közül nt. Jakab István aradi evangélikus-lutheránus, nt. Czégé Imre arad-gáji református lelkipásztor, illetve ft. Király Árpád marosi főesperes, arad-ségai plébános olvastak fel az evangéliumból.
Szentbeszéde előtt ft. p. Urbán Erik csíksomlyói ferences szerzetes, erdélyi érseki helynök a kivégzett vértanúkért, nemzetünkért mondott imára szólította fel a híveket, majd kifejtette: amikor az elveszített szeretteink koporsóit vesszük körül imádkozva, hatalmába kerít bennünket a kétségbeesés, a félelem, hogy mi lesz velünk nélkülük. Különösen érvényes ez az aradi tizenháromra, akik igaz ügyért áldozták életüket, ezért emlékük áldott. Manapság egész Európában új ideológiák kívánják befolyásolni mind egyéni, mind közösségi életünket: szakadj el a szüleidtől, a szülőföldtől, a nemzettől, a családtól, a közösségtől! Vagyis, mindentől, ami megtarthat. Teszik annak ellenére, hogy köztudott: életet, családot, nemzetet, hazát és házat kősziklára kell építeni! A hétfő esti ünnepségen a Szabadság-szobor felállításáról, újraállításáról beszéltek. Ha kerek évfordulóról beszélünk, nem mehetünk el a gyönyörű alkotás mellett, mert e szobor létfontosságú szimbólum nekünk és nemzetünknek, mert az országunkról leszaggatott kisebb-nagyobb darabokat édes anyanyelvünk újra és újra összeférceli. Mondjuk el gyermekeinknek, hogy gyáva népnek sehol nincs hazája, ezért ma is felszabadult, tisztán látó, összeköttetéseket szövő, a nemzet és a közösség javát kereső emberekre van szükség. Helyes történelmi látásmódra kell nevelnünk a gyermekeinket, alakítanunk a közösségeinket!
Kapcsolód anyag: „Minden nemzedéknek tudnia kell talpra állni”