Október 1-jén volt 325 éve annak, hogy a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány Szent György vértanú címe és védelme alatt kolostort alapított Esztelneken. Az évforduló tiszteletére a rendház egész héten át tartó rendezvénysorozatot szervezett. Az esemény csúcspontja az október 1-jén, csütörtök délután 6 órakor kezdődő hálaadó jubileumi és Szent Ferenc tiszteletére bemutatott búcsús szentmise volt, amelyet bemutatott, és szentbeszédet mondott nm. és ft. Tamás József segédpüspök.
ESZTELNEKI KOLOSTOR
Alapítója Nagy Mózes esztelneki származású gelencei plébános volt, aki iskolát is alapított itt. Esztelnek felső részében ősidők óta kápolna állt, amelyet Szent György vértanú tiszteletére szenteltek. Nagy Mózes telket vásárolt mellé, és saját költségén egy kis házat épített fából. Első lakója P. Pálfi Ferenc volt 1676-ban, később, P. Dóczi Imre idejében fából építették az első kolostort, amelyet 1690-ben fejeztek be.
A zárda melletti templom 1710–1729 között épült, ezután a zárdát kőből és téglából is újjáépítették, a munka 1750-ben fejeződött be.
A zárda a templommal együtt 1921. december 23-án leégett, minden – az értékes könyvtár és a sok kézirat – a lángok martalékává vált.
Az egykori négyzet alakú zárdának csak a keleti részét építették újra.
A rendezvénysorozat első napján, szeptember 29-én, a délutáni szentmise után fr. Urbán Erik OFM érseki helynök, csíksomlyói templomigazgató tartott előadást az esztelneki kötődésű erdélyi ferences nagyokról. Erik testvér három ferences szerzetes életét ismertette részletesebben: az Esztelneken született Veress Györgyét (1697–1763), a későbbi fráter Lajosét; a Budapesten született Takács Albertét (1896–1974), aki mint Gábor atya szolgált Esztelneken; és az esztelneki születésű Kiss Béláét (1880–1979), rendházi nevén Márton atyáét.
– Ők számunkra példaképek lehetnek, mert legalább három síkon alkottak jelentőset: társadalomformáló emberként tettek azért, hogy a körülöttük lévő világot jobbá alakítsák, megkereszteltként egyházfenntartók voltak, elfogadták a jó Istentől a hívást, és ferences szerzetesként szolgáltak, mindezek mellett pedig hobbijuknak is éltek. Lajos atya a történelem iránt vonzódott, és megírta a ferences rendházak történetét, Gábor atya újjáépítette az esztelneki kolostort, hogy a katolikus hitet tovább hirdethessék, Márton atya pedig amellett, hogy szeretett lelki vezető volt, tehetségét kamatoztatva verseket írt, amelyek ma is értéket képviselnek – hangsúlyozta a testvér.
Hozzátette: hozzájuk hasonlóan nekünk is fel kell tennünk a kérdést, és meg is kell találnunk rá a választ: hol tudunk értékessé válni, hogyan tudunk méltóságteljesen, tisztességesen, felemelt fővel élni, és megtenni, amit ránk bíztak.
– Azok az emberek, akiknek profiljuk van, előbb-utóbb lelki tekintéllyé növik ki magukat, azok az emberek, akik merik képviselni jól megalapozott véleményüket, megtörik a társadalmi manipuláció bűvkörét, azok az emberek, akiknek megvesztegethetetlen a jellemük, hamarosan irányító fáklyák lesznek az irányát vesztett világ sötétségében. Nekünk is azt szánta Isten, hogy ilyen lelki tekintélyek, önállóan gondolkodó, elveiért kiálló emberek legyünk. A bemutatott példák azok voltak, s most nekünk kell megtennünk azt, amit ránk bíztak, Háromszéken, Esztelneken vagy mindenkinek a maga helyén – tanácsolta a hallgatóságnak Erik testvér, Tempfli Imre atya gondolataira hivatkozva.
Szerdán, ugyancsak a szentmisét követően Dr. Varga Kapisztrán, a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára A ferencesek letelepedése magyar földön címmel tartott előadást, amelyben három kezdetet vázolt fel: a ferencesek magyarországi letelepedését, a rend erdélyi megjelenését és az esztelneki kolostoralapítást.
– A ferencesek Erdélyben először a szász vidékeken – Szászvárosban, Szászsebesen, Nagyszebenben – telepedtek le, majd onnan érkeztek Székelyföldre. Esztelnek alapításakor Erdély negyedik legnagyobb kolostora volt, s a reformációt követően fontos szerepet játszott a katolikus hit megújításában és megerősítésében Felső-Háromszéken. Ezen a vidéken ott maradt meg a tömbkatolikusság, ahol ők éltek és tevékenykedtek. Küzdelmes kezdetek voltak a bemutatottak, de mégis élet lett belőlük, és ha az elődök nem vállalták volna őket, akkor ma nem lennénk itt – hangsúlyozta az előadó.
A ferences lelkiség értékei
Nm. és ft. Tamás József segédpüspök a kolostori búcsús szentmisén mondott prédikációjában Szent Ferencet idézte meg, akit megtérése után életében a szegénység, a derű, a természet és Jézus tisztelete vezérelt.
– Szent Ferenc tudatosan és önként lemondott a tulajdonról. A szegénység nem más, mint Krisztus követése, aki megalázta magát, és szegénnyé lett értünk. Amíg a pénz, a birtoklás gyakran megosztja az embereket, a szabadon vállalt szegénység összeköti őket – emelte ki a ferences lelkiség egyik alapértéket a segédpüspök.
Másik fontos erényként az Isten kegyelméből táplálkozó békés és higgadt derűt hangsúlyozta a szent beszéd hirdetője, mert az kisugárzik a környezetre, és távol tartja a lélektől a bűnt.
– Szent Ferenc nem vetette meg a világot, értékelte a természetet, ha barlangban meditált, vagy a tarka mező láttán a Teremtőt dicsérte, természetszeretetét nagyon szépen visszatükrözi a Naphimnusz című alkotása. Szent Ferenc életét meghatározta a szenvedő Krisztus szeretete: ruháin ott viselte a kereszt jelét, hogy a megfeszített Krisztust hordozza körül, cellája falán is csak a kereszt volt látható, leveleire neve helyett keresztet rajzolt. Az Alverna hegyén megjelent neki a megfeszített Jézus, és megjelölte őt sebhelyeivel – részletezte a fontos ferences értékeket a szónok.
Nm. és ft. Tamás József segédpüspök ezeknek az értékeknek követésére biztatta a hívőket mai, megváltozott világunkban is.
A rendezvénysorozat zárása
A rendezvénysorozat zárásaként a vasárnap délelőtti szentmise után az esztelneki iskolások bemutatják Képek Szent Ferenc életéből című előadásukat, este pedig a felújított művelődési otthonban a Nagy Mózes Általános Iskola és a kolostor által iskolás gyermekek számára meghirdetett, Az esztelneki ferences kolostor alapításának 325. éve című, jubileumi rajz- és fogalmazáspályázat kiértékelésével, díjazásával, valamint a sepsiszentgyörgyi Bartus Barna és Löfi Gellért operett- és szalonzenekoncertjével ér véget az ünnep.
Ambrus Ágnes tudósitása; forrás: www.morfondir.ro
IV. évfolyam, 39. szám (2015. október 2. – 2015. október 8.) 0